Látlak Apa - Fotósorozat

Vizsgamunkámban egy látássérült apuka és egészséges kislányának mindennapjaiból mutatok be felvételeket. Célom egy olyan sorozat elkészítése volt, ami bemutatja őket a mindennapjaikban. Viktorral és Kittikével 2019-ben, egy látássérült táborban találkoztam első alkalommal. A táborban végzett munkám során nagyon megfogott Viktor nyitottsága, lazasága és az élethez való pozitív hozzáállása vaksága ellenére. Amikor 2020-ban is elhívtak a táborba, hogy készítsek dokumentáló és hangulatfelvételeket, megbeszéltem velük, hogy őket választanám alanyaimnak vizsgasorozatomhoz.

A figyelemmegosztás jelentette a legnagyobb kihívást a tábori munkavégzés közben. A kettejük különleges kapcsolatát bemutató pillanatokat akartam megörökíteni anélkül, hogy az a munkám rovására menne. Kittike eleinte félénk volt, majd hamar nagyon barátságos lett velem. Előbbi és utóbbi is nehezítő körülmény volt a kívánt képek elkészítése során. A három napos tábor után otthonukba is ellátogattam, majd egy játszótérre is elkísértem őket. Ennek célja a minél változatosabb helyzeteik megfigyelése volt. A járvány miatt váratlan szervezési feladatok is felmerültek.

A fotózások során számos technikai megoldást alkalmaztam. A táborban sok esetben a tele objektív bizonyult a legjobb választásnak, de a hajókirándulásnál nagylátószögű optikára is szükség volt. A vitorlás fedélzetén különös figyelmet igényelt a felszerelés megóvása. Viktor és Kittike otthonában változó fényviszonyok fogadtak, egy felvételnél vakura is szükség volt, aminek beüzemelése után ismét helyzetbe kellett hozni a kislányt az előszobában. Manuális, fix gyújtótávolságú optikákkal dolgozom, így a dinamikusan mozgó téma miatt kiemelt figyelmet kellett fordítanom az élességre.

A sorozat több napon keresztül, különféle helyszíneken készült, eltérő napszakokban. Az elkészült nyersanyag szín és fényvilága túlságosan változatos volt. Szerettem volna egységessé tenni a sorozatot. Már kezdettől elvetettem a fekete-fehér képeket, mert nem szerettem volna hatásvadász érzetet kelteni. Az utómunka során egységesen és képenként is csökkentettem egyes színtartományok telítettségét és fényerejét. A játékos, vidám, meghitt és hétköznapi érzéseket emberi és valóságközeli sorozatban kívántam bemutatni.

Örülök, hogy ezt a témát választottam minden nehézsége ellenére is.

"Apa, menjünk a másik úton haza, mert az nehezebb és sokat kell gyakorolj, hogy ügyes legyél amikor egyedül mész!"

Kittike a játszótérről hazafelé